Az energiaforrások korlátozottak és egyre nagyobb a légszennyezettség, ezért válik egyre inkább szükségessé a minél hatékonyabb energiafelhasználás.

Az energiahatékonyságról világszerte régóta tanácskoznak a szakemberek, de a lényeg még nem jutott el a hétköznapi emberek szintjére. Az energetikai tanusítványokról bővebb információt talál az Újbuda Stúdió weboldalán.

A fejlett országokban a napi energiafelhasználás eléri a fejenkénti 150 kilowattórát, melynek közel 40 százaléka a fűtésre fordítódik. Ebből rengeteg megy veszendőbe az épületek nem megfelelő szigetelése és/vagy a rosszul záródó nyílászárók miatt.

Az Európai Unió az energia hatékonyabb és takarékosabb felhasználása érdekében fogadta el az épületek energiahatékonyságáról szóló szabályozást (Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK számú irányelve az épületek energiahatékonyságáról – 2002. december 16.).

Az irányelv célja az épületek energiafelhasználásának csökkentése, ennek érdekében fogalmazza meg a számítási módszereket, az épületek energiatanúsítási követelményeit, a kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres felülvizsgálatának és a 15 évnél régebbi fűtési rendszerek értékelésének szükségességét.

A célkitűzés szerint 9 éven belül 9 százalékkal kellene csökkennie az épületek energiafogyasztásának.

A direktíva előírja a tagállamok részére, hogyan határozzák meg mindazokat a belső szabályokat, melyek szükségesek az irányelvben megfogalmazott követelmények hatályba lépéséhez.

A cél az energiatudatos fogyasztói magatartás elérése.

A bevezetendő energiatanúsítvány (ET) sok félreértésre ad okot és sajnos sok olyan kommentár is elhangzik, amely tévedésen vagy félreértelmezésen alapul.

Az alábbiakban igyekeztem összeszedni a legfontosabb tudnivalókat, amiket ma – a szabályozatlansága ellenére – tudni lehet.

Hasznos lehet még:

Az energiatanúsítvány elve, menete
Az energiatanúsítvány várható költségei
Az energiatanúsítvány ajánlásai
A lakosság többsége uniós támogatásból és nem hitelből oldaná meg otthona energetikai korszerűsítését