Norvégia felfüggesztette az EGT és a Norvég Alapok keretében Magyarországra érkező pénzek folyósítását
Norvégia úgy döntött, hogy felfüggeszti az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Alapok Magyarországgal kötött szerződései alapján folyósított pénzek kifizetését – olvasható a norvég külügyminisztérium honlapján pénteken megjelent közleményben.
A norvég nagykövetség honlapján ugyanakkor közölte, „az EGT és Norvég Alapok jelenlegi felfüggesztése nem befolyásolja azon programok további működését, amelyeket közvetlenül a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyel, nevezetesen a Norvég Civil Támogatási Alapét és az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” című programét”. Azt is hangsúlyozták, hogy a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó „döntés nem függ össze a Lázár János államtitkár és Vidar Helgesen miniszter közötti, nemrégiben történt levélváltással”.
A norvég külügyi tárca a döntést indokolva pénteken nyilvánosságra hozott közleményében úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány áthelyezte az alapok forrásainak kifizetését és programjainak kivitelezését, valamint ellenőrzését a központi kormányzati adminisztráció rendszeréből egy független, állami tulajdonú társasághoz, és ezzel a lépéssel megszegte a szerződésekben foglaltakat.
A norvég külügyminisztérium rámutatott, hogy Budapest egyoldalúan hozta a szerződésszegést okozó intézkedést, amelyet január elsején léptetett életbe.
Vidar Helgesen norvég külügyminiszter aláhúzta: „Magyarországnak az ügyben tett lépései elfogadhatatlanok. Sajnálatos módon a magyar kormány kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek eleget tesznek a Magyarország által megkötött szerződéseknek”. Emiatt a norvég kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a kifizetéseket mindaddig, amíg a probléma nem oldódik meg.
„A magyar kormány tisztában van a donorországok által támasztott követelményekkel. Az EGT és a Norvég Alapok programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos feladatoknak vissza kell kerülniük a magyar központi államigazgatás szerveihez, összhangban azzal a gyakorlattal, amelyet az összes többi kedvezményezett ország folytat” – hangsúlyozta Helgesen. Leszögezte: amennyiben a magyar kormány hajlandó megoldást találni, akkor a jelenlegi döntés nem lesz nagyobb hatással a magyarországi projektek és programok lebonyolítására.
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus (Norvég Alap) programot az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein között létrejött megállapodás alapján hozták létre. Az Alapok átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése. Az ebből származó forrásokat az új, valamint a fejletlenebb régi uniós tagországok pályázatok révén felzárkózásukra fordíthatják.
Magyarország a harmadik legnagyobb kedvezményezett a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között. A norvég adatok szerint a jelenlegi pályázati időszakban az ország 153,3 millió euró (mintegy 46 milliárd forint) lehívására jogosult, amelyből eddig 12 millió eurót (mintegy 3,6 milliárd forint) fizettek ki.
Norvégia, Izland és Liechtenstein a támogatás folyósításáról 2011. október 12-én egyezett meg Magyarországgal. A források 2016-ig használhatóak fel, és mintegy 97 százalékukat Oslo biztosítja.