2002 március: Sielés I
Niki és TT megpróbált megtanítani minket síelni, több-kevesebb sikerrel.
- Állj fel és menjünk tovább!
- Nem állok fel! Fáj a lábam! Hagyjál itt!!!!
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
| A táj | Élményfürdő | Egy kis pihi | Egy kis ivászat |
2002 tavasz: Választási party
Megünnepeltük illetve megszomorkodtuk (pártállástól függően) a parlamenti választásokat. Hol máshol, mint Pátyon
2002 április: Tibor nap
Megünnepeltük e jeles napot a Buena Vista sörözőben. Asztali sörcsap, ivászat hajnalig
2002 május: Várgesztes (VI)
Magas fű, békás medence. Kicsit lepukkant, kicsit snassz, de a miénk.
Pezsgővel lelocsolták szegény Tímeát (Én nem!), aki erre kiköltöztette Brájent a szobájából, Majd Ritát és Szabit támadtuk meg. pezsgővel ugrálással és salátával!!!
Várgesztes (a 6. bár csak az amatőrök számolják) Kattints ide:
2002 június: Beach Hause
Bícshaúz után meglátogattuk Szergelyéket, akik nem voltak otthon. Aztán amikor beléptünk a 80 millás villába, volt ott egy álarcos ember, aki rámtámadt, lefogott és x egységnyi jégert belémtuszkolt, és Kati, hogy megmentsen, víznek látszó folyadékot itatott velem, amiről később kiderült, hogy vodka, aminek hatására férjhez akartam menni. A történtek miatt alélt állapotba kerültem, és hogy kiheverjem a megrázkódtatást, ami ért, megvetettek nekem egy ágyat, azután felébresztettek, beraktak egy sötét autóba hárman, és Eszter felvitt egy 7.emeleti lakásba, és reggel otthon tértem magamhoz. Valószínűleg sokk hatás érhetett, mert szédülve és fejfájással ébredtem. (Ivcsi)
2002 nyár: Római part
Szerveztünk a Rómaira egy hekkezést, meg sörözést egy szerda estére. Már elfogyasztottunk pár pohárral, amikor is egyszer csak látom; hoppá, ott egy jóképú fiúcska, Endre. Mit volt mit tenni, kolletktíve elkezdtünk gondolkodni azon, hogyan is hívhatjuk fel közösen Endiboy figyelmét. Az ehhez szükséges részfeladatok kiosztásra kerültek; Timi nézte, hogy néz e, Trixi irányította a tömeget, hogy én lássam, és hogy Ő lásson, Bárány Tibi megtanított a kétlépésből álló szemezésre:
1. odanézek, és ha odanéz gyorsan elrántom a fejem, aztán
2. odanézek, és ha odanéz mosolygok és gyorsan elrántom a fejem
Hogy kiderüljön működik e a gyakorlatban is, kipróbáltuk. Átültem egy üres asztalhoz, és Kricsi volt az alany. Szemezgettünk egy ideig, aztán átült az asztalomhoz. Vagyis, bevált!!!
Élesben aztán már nem jutottunk el idáig. Elkezdtem nyavalyogni, hogy most akko' mit is tegyek. Trixinek derült égből villámcsapásként jött a megoldás: Ivcsikém baz'meg, hát küld át neki a számodat. Hopp egy cetli meg egy toll, és már is meg volt. A repcsihajtogatásért Brályen volt a felelős. De mivel kockázatos volt az enyhe szél miatt hogy valóban célba ér, a pincért segítségét kértük, aki készséggel segített.
A szemem előtt látom Orsit, aki fejét az asztalba verve röhögött és csak azt ismételgette, hogy "ezt nem hiszem el, ezt nem hiszem el!"
Aztán ádáz sms hadjárat következett, apróbb vitával kísérve, hogy mit írjak vissza.
A kollektív munka eredménye sikeresnek bizonyult. Egy darabig legalább is. (Ivcsi)
2002 nyár: VB döntő - Monda utca
UP átaludta az egész döntőt, mert aznap reggel segített pakolni a borospincében. Endre (aki még emlékszik rá) Ivcsi miatt kihagyta az egész döntőt. Szabiék pedig hoztak vásárfiát!
2002 augusztus: Görögország
HKati, Tímea, TT és Én (és még mások) meglátogattuk Görögországot. Megkértem a Tímea kezét. remélem mások sikeresebbek lesznek...
2002 október: Lakásavató
Lakásavató a Bajnok utcában rendőri látogatással. Ivcsikének 15 perc volt a harmadikra feljutni.
2002 november: Tokaj
Meglátogattuk a híres tokaji borvidéket. Tímea rokonai vendégül láttak minket egy vadászházban, ez nagyon tetszett mindenkinek.
![]() |
![]() |
![]() |
| Gyalog | Hordók | Csapat |
2002 szilveszter: Zakopane
Első külföldi szilveszterezésünk sikeresnek bizonyult.
Elmentünk sétálni az erdőbe. Fenyők, fák mindenütt. Egy idő után (1- 1,5 óra) kezdtük azt hinni, hogy eltévedtünk. Kivéve Nikit. Ő biztos volt magában. Nem volt vétel a mobilon, de ha lett volna akkor is csak annyit tudtunk volna mondani, hogy itt hó van, és fenyők... Kezdtem beosztani a gyufám, és kinéztük ki a legkövérebb, akit majd megeszünk. Sokan vissza akartak fordulni, amíg még világos van, hogy lássuk a lábunk nyomát. Mi viccelődtünk, de tutira vettük az eltévedést. Mígnem egyszer csak kilyukadtunk a szállásunknál az erdőből. Soha nem derül ki, hogy sikerült ez a bravúr Nikinek. De azért kösz! (BTibor)