FRANK TIBOR: Az Egyesült Államok a "nagykorúság" küszöbén. Az "amerikai évszázad" kezdete

Csodálatos esztendő volt az 1900-as Amerikában: tele születéssel, megújulással, átalakulással, változással. Az új század ritmusát a ragtime adta, melyet Scott Joplin Maple Leaf Rag (1899), majd The Easy Winners című száma (1901) kezdett népszerűsíteni. A Broadway sikerdarabja a Madame Butterfly lett, David Belasco és John L. Long közös műve, az amerikai terjeszkedés és hódítás önkritikus bírálata, amelynek témájára Puccini kis idővel később a "Pillangókisasszonyt" komponálta (1904). Az országot New York, a várost a Broadway egyre gyorsuló üteme hajtja, ahol sorra nyílnak az új színházak, színpadukon Albert Paine, Clyde Fitch, George M. Cohan akkoriban diadalmas, mára teljesen elfeledett darabjaival.

Az ország benépesedése

A századforduló előtti utolsó évtizedben több bevándorló érkezett az országba, mint New York egész lakossága: 3,688 millió ember, ami 21%-os növekedést jelent 1890-hez, az előző népszámlálás adataihoz képest. [...] New York az ország legnagyobb városa, 3,437 millió lakossal vezet Chicago (1,699 millió) és Philadelphia (1,294 millió) előtt. Az Egyesült Államok összlakossága 76 millió lélek.
Erős a belső vándorlás is. 1890-1900 között közel 4 millióval több ember költözött a Mississippitől nyugatra, mint onnan keletre.
1900-ban az amerikaiak várható élettartama férfiak esetében 48 év, nőknél 51. Az írástudatlanság 1870-hez képest 20%-ról 10,7%-ra csökkent.

Gazdasági fellendülés

A lakosság gyarapodásával párhuzamosan rendkívüli ütemben nőtt az ipari és a mezőgazdasági termelés. Az acéltermelés 10 millió tonna, ezen belül kétszer annyi szerkezeti acélt gyártanak, mint vasúti sínt. 1870-hez képest megháromszorozódott a mezőgazdasági gépgyártás, és kilencszeresére emelkedett a műtrágyagyártás. A farmok száma, a mezőgazdaságilag művelt földterület 1870 óta megkétszereződött. Ezzel párhuzamosan erősödik a specializáció tendenciája az agráriumban: a dohány háromnegyedét a déli határállamokban, a rizs háromnegyedét Louisianaban, a földimogyoró háromnegyedét Észak-Carolinában és Virginiában, a hajdina háromnegyedét New York és Pennsylvania államban termelik. A tejnek több mint fele Illinois, Wisconsin, Iowa és New York államokból érkezik a háztartásokba. Az Egyesült Államok háromszor annyit exportál, mint a polgárháború végén, elsősorban gyapotot, húst, gabonaféléket, olajszármazékokat és gépeket. Az export háromnegyede Európába irányul. [...]
A lakosság növekedésének üteme, az ország "betelepülése" forradalmasítja a közlekedést. 1900-ban összesen 8 ezer személyautót tartanak nyilván az országban, és 150 ezer mérföld autózásra is alkalmas burkolatú kocsiút van. A legtöbb amerikai ugyan még sokáig lovon, öszvéren vagy kerékpáron utazik, s az autót luxuscikknek, az "ördög szekerének" tartja, ám Detroitban elindítják a tömeges autógyártást - 1900-ban 400 kocsi készül el, a következő évben 1600, a harmadikban már négyezer. Ami a vasutakat illeti, a polgárháború óta eltelt három és fél évtizedben 37 ezer mérföldről 193 ezerre emelkedett a sínpárok hossza, és három és félszer annyi árut szállítanak vonattal. A Wright-testvérek, Orville és Wilbur, az észak-carolinai Kitty Hawkban először 1900-ban szállnak a magasba immár oldal irányban is jól kontrollálható repülőgépükkel. New Yorkban 1900-ban kezdik építeni a földalattit.

Impérium

A belpolitikában az Egyesült Államok az elnökválasztás mámorában él. A republikánusok újra McKinley elnököt jelölik, és alelnöknek Theodore Rooseveltet. A párt síkraszáll a Panama-csatorna megépítéséért és az aranyalap mellett. [...] A demokraták William Jennings Bryant és Adlai E. Stevensont jelölik, az ő programjuk az ezüstalapú pénz fenntartása és az antiimperializmus. A kongresszus 1900. március 14-én az ezüstbázisú dollár helyett az aranyalap törvényt szavazza meg, ezzel a hosszú távú gazdasági biztonság alapjait igyekezve megteremteni.
A külpolitikában nagyhatalmi státuszának felépítésén dolgozik az ország. McKinley elnök, lényegében saját pozíciójának megerősítése érdekében háborút indít Spanyolország ellen, rövid és szükségtelen háborút, amely az amerikai impérium megalapozásához vezet (1898). [...]
Hay külügyminiszter Kínával szemben meghirdeti és a nagyhatalmakkal is elfogadtatja a "nyitott kapu" elvét, amely lényegében a kínai kereskedelem jogait volt hivatva biztosítani. [...]

"Progresszivizmus"

A korszak uralkodó amerikai eszméje a progresszivizmus. Ez a laza ideológia különféle reformáramlatok gyűjtőmedencéje volt, amelyben megfért egymással a sokféle új társadalomtudomány, a filozófia, a pszichológia, a pedagógia, az irodalom, az újságírás sok új ideája és ideálja. A századvégen a változás utáni vágy erős hullámverése érződött a politikai és a társadalmi életben a helyi önkormányzatok szintjétől az állami igazgatáson át egészen a szövetségi kormányzatig. A progresszivista áramlatok jobbító, moralizáló, optimista filozófiák voltak, nem forradalmiak vagy radikálisan populisták. [...]
Ennek az igyekezetnek a jellegzetes terméke volt a Sherman-féle trösztellenes törvény 1890-ben, amely a potenciális monopolistákat komoly, bár általában hatástalan büntetésekkel fenyegette meg. Theodore Roosevelt kormányzata (1901- 09) 44 trösztellenes beavatkozást kezdeményezett, William H. Tafté (1909-13) 90-et, Woodrow Wilsoné (1913-21) pedig 80-at.
A progresszivista ideológia fontos része volt a természeti értékek védelme, a környezet megóvása is. Theodore Roosevelt elnök maga járt élen e tekintetben, amikor nemzeti keresztes hadjáratot indított a talaj, a növényzet, az állatvilág, az erdők, a parkok, a víz és az ásványi kincsek védelmében. [...]
Jellegzetes progresszivista tevékenységi terület volt az embertelen városi viszonyok enyhítése, a jótékonyság, a büntetőjogi reformok sürgetése, a küzdelem az alkoholizmus és a szegénység ellen, az elérhető szálláshelyek létesítése a tömegnyomortól különösen sújtott térségekben. Ezen a téren kiemelkedő példát nyújtott az élete végén Nobel-békedíjjal jutalmazott Jane Addams (1860-1935), aki - elsősorban Chicagóban - nagyszabású reformküzdelmet folytatott. 1889-ben, Ellen Gates Starr-ral együtt ő kezdeményezte a főként új bevándorlók számára szociális központként tervezett Hull House építését, de emellett megszámlálhatatlan ügyben küzdött meg a hatóságokkal, fellépve a gyermekmunka ellen, a tisztességes átmeneti szállások létesítése végett, nem kímélve roppant energiáit az egészségvédelem, a feminizmus, az internacionalizmus és a béke érdekében. [...]
1900 sokféle értelemben a megnyomorított asszonyok éve is. Amerika még javában férfiuralom alatt él, de egyre több szó esik a női sorsról. New York-ban (férfiak vezetésével) megalakul a nőiruha-munkások nemzetközi szakszervezete, küzdelmet indít a 70 órás (!) munkahétért s az otthoni varrás bevezetéséért, amellyel a nck napi 30 centet kereshetnének. [...]
Hódítanak a "tízcentes" (dime) regények, egy sor kitűnő író "Nick Carter" csoportos álnév alatt ontja az Angliában népszerű "penny rémirodalom" minden értelemben olcsó utánzatait.

A konzervatív reformer: Theodore Roosevelt

A korszak üstököse Theodore Roosevelt. A széles arcú, zömök, bikaszerű férfi a régi, gyarmati Amerika patríciusainak leszármazottja volt, a Harvardon tanult, sokat utazott, falta és írta a könyveket, szerette a művészetet és, mindenekfelett, a természetet. Megvetette az újgazdagokat és az újgazdag megnyilvánulásokat. Gyermekkorában betegeskedett, ezért nagy önfegyelemmel rászorította magát az atlétikus életformára, lovagolt és vadászott. Idealizálta a háborút, a harcot. [...]
Pályája kezdetén New York állam közigazgatásában dolgozott, később McKinley elnök tengerészeti miniszterhelyettessé emelte (1897-98). A spanyol-amerikai háború szinte katapultálta a nagypolitikába. 1899-1900-ban ő lesz New York állam kormányzója, majd - miközben nyilvánosan bírálja McKinleyt - elfogadja az elnök felkérését: legyen az Egyesült Államok alelnöke. McKinleyt 1900-ban újraválasztják, de alig egy évvel később, 1901. szeptember 6-án anarchista merénylet áldozata lesz.
McKinley halála Theodore Rooseveltet az Egyesült Államok elnökévé tette. Hitt benne, hogy Amerika valóban olvasztótégelye lehet a modern világ népeinek, ahol a sokféle népcsoportból és vallásfelekezetből érkező milliónyi bevándorló lelkes amerikai patriótává alakulhat. [...]
Bátor kezdeti lépéseit sok bírálat és később elbizonytalanodás követte. [...]
A következő elnökválasztáskor ez az óvatos, konzervatív reformer biztosan nyerte el a szavazatok jókora többségét, immár a saját jogán. Folytatta trösztellenes reformjait, természetvédő politikáját, a külügyekben pedig a nevezetes "Szólj halkan, és vigyél magaddal egy nagy botot" elvét hangoztatta. [...]
Theodore Roosevelt vezető szerepet játszott az orosz-japán háborút lezáró béketárgyalásokon, amelyeket a New Hampshire állambeli Portsmouthban tartottak. Itt vállalt az Egyesült Államok először nagyszabású feladatot a nemzetközi politika irányításában. Roosevelt elismerése a Nobel-békedíj lett, melyet 1906-ban ítéltek meg az USA 26. elnökének.

*

Theodore Roosevelt elnökségével az Egyesült Államok nagykorú lett. Hihetetlenül gyorsan szaporodó népessége, dinamikusan növekvő gazdasági ereje, társadalmának és gondolkodásának modern vonásai, a feudális választóvonalak hiánya jó alapot kínáltak egy világhatalom kialakulásához. A századforduló megelőlegezte és megalapozta az "amerikai" évszázad diadalait.
 

http://www.historia.hu/archivum/2001/010506frank.htm