A birodalmak birodalma
volt, a legerősebb hatalom, mely a világon valaha létezett. A rómaiak közel ezer
éven át uralkodtak, s közben megvetették a nyugati civilizáció alapjait, melynek
nyelvei, jogrendszere és tájai mind-mind magukon viselik az egykori hódítók
nyomait. Mi volt a Római Birodalom titka? Miként hajthatta uralma alá, és
alakíthatta saját képére a világot egyetlen olasz város?
Július 13-án, este 8-kor
A rómaiak voltak az elsők, akik birodalmi irányítóapparátust hoztak létre. Ez
azonban nem csupán fegyverekre és katonákra támaszkodott, de igénybe vette a
kultúra, a pszichológia, a média és technológia segítségét is. Ez a recept nem
halt meg a rómaiakkal. A világ nagyhatalmainak egész sora élt vele, és
varázsereje napjainkban sem pihen kihasználatlanul. A legújabb nagyhatalom az
Újvilágban található, és a rómaiak által örökül hagyott klasszikus modellt
követi. Rómát Közép-Olaszország ingoványos vidékein alapították Krisztus előtt
800 körül. Lakói - hol furfangos diplomáciával, hol meg fegyvereik erejével - a
környező településeket fokozatosan uralmuk alá hajtották. A rivális itáliai
városok egymás után hajtották meg fejüket. A rómaiak tovább terjeszkedtek, és
megadásra késztették az Ibériai-félsziget, Franciaország, a Balkán, Észak-Afrika
és Közel-Kelet népeit. Ők lettek a mediterrán világ, és az azt övező vidékek
urai. Az események egész láncolata kellett ahhoz, hogy ekkora hatalomra tegyenek
szert. Ez egy katonai társadalom volt, amelyben csak úgy lehetett előre haladni,
és feljebb lépni a ranglétrán, ha az ember részt vett egy katonai hadműveletben,
vagy valamilyen tengerentúli kalandban. Ennek a világnak az alapját a háborúk
jelentették. Ezért Róma alighogy befejezte a háborúskodást az egyik
szomszédjával, máris folytatta azt egy második vagy harmadik ellenlábasával.
Valamennyi birodalmi recept legfontosabb összetevője brutálisan egyszerű: ez a
katonai erő. A Római Birodalom a kor szuperhatalmának számított. Az ő katonáik
kapták a legjobb kiképzést, nekik voltak a legjobb fegyvereik, és ők
gazdálkodhattak a legtöbb pénzből. A rómaiak számára az erőszak a mindennapok
része volt; katonáik kemények voltak, és ezt szerették volna az egész világ
tudomására hozni. Az üzenet továbbítására a hatalmas tömegeket vonzó véres
játékaiknál keresve sem találhattak volna jobb alkalmat.
A többi rezsimhez hasonlóan Rómának is jól kellett lakatnia és szórakoztatnia
kellett a népet, és ehhez kenyérre és cirkuszra volt szükség. A cirkusz római
változata azonban több volt puszta időtöltésnél: a gladiátorok harca során állat
és ember, valamint ember és ember küzdött egymás ellen. Ezek a játékok, melyeket
itt a Kolosszeumban, valamint szerte a Birodalomban tartottak, a megfélemlítés
politikájának egyik legfontosabb eszközét képezték. A cél az ellenfél
megfélemlítése volt, és annak kimutatása, hogy a római egy rettenthetetlen nép,
melyben hatalmas erő és kegyetlenség lakozik. Ez a félelmes üzenet nem csak a
rómaiakhoz jutott el, de bejárta az egész világot. Nem kétséges, hogy hol
található korunk Római Birodalma, és mely ország élvez totális katonai
erőfölényt a világ felett. Azonban hasonlóan a rómaiakhoz az Egyesült Államok is
tisztában van vele, hogy a katonai erő csak akkor ér valamit, ha a többiek
tudnak róla, és tartanak tőle. Arra kellene választ találnunk, hogy Amerika
szerepe hasonlítható-e az egykori Római Birodaloméhoz. A mai amerikai befolyás
vajon van annyira erős, mint a rómaiak hatása az akkori világra? Valójában az
amerikaiak olyan katonai fölényre tettek szert, amelyről a rómaiak csak
álmodhattak. Bár a rómaiak kétezer évvel ezelőtt éltek, tisztában voltak vele,
hogy milyen eszközökkel emelkedhetnek vetélytársaik fölé. Nem elég a katonai
erő, a világot az emberi lét valamennyi dimenziójában uralni kell. Mert minél
jobban kitűnsz az egyik területen, annál erősebb leszel a másikon. A rómaiak
kitartásra tanították a világot, és egy olyan birodalmi modellt hoztak létre,
mely ma is él, és mely nem a leigázott népek kifosztásán alapult, hanem tartósan
berendezkedett országaikban, meghonosítva bennük a magukkal hozott kultúrát.
Céljuk nem csak az országok, de a szívek és a gondolatok irányítása is volt. A
rómaiak a birodalomépítés legfontosabb alaptételét értették meg; rájöttek, hogy
egy birodalom túléléséhez nem elegendő a puszta fizikai erő, ahhoz
kifinomultabb, kevésbé megfogható eszközök is szükségesek. Mintha csak a
hódításnak két fajtáját vezették volna be: a kemény imperializmust, mely
hódításokat és katonai győzelmeket követel meg, valamint a lágy imperializmust,
mely során a harc pszichológiai, kulturális és politikai síkon folytatódik annak
érdekében, hogy a hatalmat a birodalom ne csak megszerezze, de meg is tudja
őrizni.
