A terrorizmusról - tényszerűen  (Copyright:Sulinet)                 

Rövid történet

Mint nemzetközi jelenség is már évezredes múltra tekint vissza, hiszen az első szervezett, felfegyverzett, terrorista akciót elkövető alakulatról már XI. századi források is beszámolnak. A Kaszpi-tenger déli partján, az Elburz-hegység Alamut erődjében hasissal elbódított fiatalok követtek el merényleteket a Hegyi Öreg parancsszavára. Az abbászida kalifák hosszú időn keresztül eredmény nélkül kísérelték meg felszámolni ezt a csoportot, s tevékenységük a XIII. században a mongol hódítás hatására szűnt csak meg.
1326-tól 1835-ig működött a "thug"-ok ("orgyilkosok") szervezete, akik egyes becslések szerint mintegy 8 millió ember halálát okozták Indiában.
A modern terrorizmus mintegy 150 évvel ezelőtt bukkant fel, mikor az anarchista csoportok (bakunyinisták, blanquisták) az állam megdöntésére, sőt megszüntetésére törekedve követtek el merényleteket.
 

1855-ben III. Napóleon, francia császár (1852-1870) ellen követtek el merényletet. (Három évvel korábban végérvényesen magához ragadta a hatalmat, s a köztársaság helyett ismét monarchiát vezetett be.) Ennek a merényletnek - először a történelemben - már nemzetközi jogi következményei is voltak, ugyanis a merénylők a sikertelen merényletet követően Belgiumba menekültek. A franciák követelésére sem voltak hajlandók a tetteseket kiadni, mondván, politikai bűncselekmény tetteseit a belga állam nem köteles kiadni. Viszont a következő évben - a történtekből okulva - törvényt hoztak Belgiumban, mely szerint külföldi államfő vagy annak családja ellen elkövetett merénylet nem tekinthető politikai bűncselekménynek, s így az elkövetők kiadhatók. A belga klauzulának nevezett törvényt ezután több ország és a nemzetközi terrorizmus ellen küzdő többoldalú egyezmény is beépítette jogrendszerébe.
A két világháború között több ízben is foglalkoztak a terrorizmussal nemzetközi büntetőjogi szinten. 1930-ban Brüsszelben előterjesztettek egy olyan 5 cikkelyből álló tervezetet, mely először használja a terrorizmus kifejezést. 1931-ben Franciaországban, 1934-ben pedig Spanyolországban tűztek napirendre a terrorizmus üldözésére vonatkozó törvénytervezetet.

Nemzetközi érdekek

1934-ben Marseille-ben Sándor jugoszláv királyt és vendéglátóját, Barthou külügyminisztert horvát usztasák gyilkolták meg. Az első döbbenetet követően nemzetközi egyezmény megkötésének szükségszerűsége fogalmazódott meg a terrorizmus üldözésére vonatkozólag. (Az ezt kidolgozó bizottságnak többek között Magyarország is tagja volt.) 1937-ben a terrorizmus megelőzéséről és megbüntetéséről szóló tervezet kimondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben az államoknak közös feladatuk van. 24 állam aláírta ezt az egyezményt, de pl. Magyarország, Németország és Olaszország már nem ratifikálta. Csak egyetlen ország erősítette meg - India, így a szerződés soha nem léphetett hatályba.
Már az ENSZ alapító okmánya is foglalkozott a terrorizmussal.
1950. december 12-én az Európai Tanács tagállamai kiadtak egy Terrorizmus megsemmisítésére hozott európai konvenciót.
1954-ben pedig az ENSZ közgyűlésén elfogadtak egy olyan kódexet, mely nemzetközi bűncselekménynek minősíti, ha egy állam hatóságai más államban terrorcselekményt követnek el, vagy eltűrik más állam ellen kifejtendő terrortevékenység saját területükön való megszervezését.
1972 óta foglalkozik az ENSZ nemzetközi terrorcselekmények elkövetőinek üldözésével, az egyének által elkövetett terrorista merényleteket pedig az 1980-as közgyűlés óta vizsgálja.

A terrorizmus áldozatai

Az alábbi táblázat az elkövetett merényletek számát mutatja:

Az 1968-1979 közötti merényletek területi megoszlása:

Az 1983-ban történt merényletek területi megoszlása:

A merényleteknél alkalmazott módszerek %-os és területi megoszlása az 1970-es években:

Merényletek az USA-ban, illetve az USA ellen a XX. század második felében

Időpont	Esemény
1963. nov. 22.	Dallasban meggyilkolják az USA elnökét, John F. Kennedyt.
1968. jún. 4.	Los Angelesben meggyilkolják Robert Kennedyt, az öt évvel azelőtt merénylet áldozatául esett amerikai elnök öccsét.
1981. márc. 30.	John Hinckley (coloradói lakos) merényletet követ el R. Reagen elnök ellen. Az elnök a merényletet túléli. Bár a merénylő Jody Foster színésznőt levélben értesítette gyilkos szándékáról, de a hatóságok nem vették komolyan a fenyegetést.
1983. augusztus	Egy öngyilkos merénylő gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantott az USA bejrúti követségénél, mellyel 17 amerikai, összesen pedig 63 ember halálát okozta.
1983. okt. 23.	Iszlám fundamentalisták Bejrútban robbantást hajtottak végre az amerikai békefenntartók, majd a francia békefenntartók szálláshelyénél. 241 amerikai tengerészgyalogos és 58 francia katona vesztette életét.
1985. jún. 14.	Eltérítik a TWA amerikai légitársaság Róma-Athén között közlekedő járatát, s a libanoni síiták nevében 776 Izraelben bebörtönzött társuk szabadon engedését követelték.
1986. ápr. 3.	A TWA amerikai légitársaság Róma-Athén közötti járatán bomba robban, négy utas életét veszti a palesztin szervezet merénylete következtében.
1988. dec. 21.	Líbiai terroristák felrobbantották a Pan Am légitársaság Boeing 747-es repülőgépét a skóciai Lockerbie felett. A gépen 259, a földön 11 ember halt meg. A merénylők bírósági tárgyalására - semleges területen - Hollandiában, de skót törvények szerint került sor 2000 februárjában.
1993. febr. 16.	Iszlám szélsőségesek bombát robbantottak New Yorkban a Világkereskedelmi Központ föld alatti garázsában. Hat ember meghalt, s több mint ezer ember megsebesült. Az elkövető Ramzi Juszefet egy amerikai bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte 1998-ban. (A merénylő azzal magyarázta tettének sikertelenségét, hogy nem kapott elegendő pénzt a sikeres merénylethez.)
1995. ápr. 19.	Oklahoma City belvárosában, egy kilencemeletes hivatali épület alagsorában fél tonna robbanóanyag robbant egy teherautóban, ennek következtében 136-an - köztük gyermekek - meghaltak, ötven személyt eltűntnek nyilvánítottak, négyszáz ember pedig megsebesült. Négy méter mély és hat méter átmérőjű tölcsér keletkezett a robbanást követően. A tett elkövetőjét, a 27 éves Timothy McVeigh-t 2001-ben - többszöri halasztást követően - kivégezték.
1996 június	A szaud-arábiai Dahran közelében lévő amerikai támaszponton pokolgép robbant. 19-en meghaltak, több mint 400-an pedig megsebesültek.
1996. júl. 17.	A felszállást követően az amerikai TWA Boeing 747-es járata, mely Párizs felé tartott, New York közelében felrobbant. 230-an lelték halálukat.
1996. július	Robbanás történt az olimpia helyszínén, Atlantában. Ketten meghaltak, 110-en megsebesültek.
1998. aug. 7.	Tehergépkocsiba rejtett robbanószerkezetek robbantak az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetsége előtt. Ennek során 224 ember vesztette életét, köztük 12 amerikai állampolgár, félezer ember pedig megsebesült. A támadásokat a Hadsereg az Iszlám Szent Helyek Védelmére nevű szervezet vállalta magára, de a merénylet hátterében Oszama bin Laden állt, aki szent háborút hirdetett az USA ellen. Az Egyesült Államok megtorlásképpen két héttel a merénylet után Afganisztánban - bin Laden rejtekhelyén - robotrepülőgépekkel lerombolt két kiképző tábort, valamint Szudánban egy vegyi üzemet. Bin Laden fejére pedig 5 millió dolláros vérdíjat tűztek ki, ennek ellenére továbbra is élvezi az afgán hatóságok " védelmét " .
2000. okt.	A jemeni Aden kikötőjében horgonyzó amerikai rombolónak nekihajtott egy robbanóanyaggal megrakott csónak. A merénylet 17 amerikai tengerész halálát okozta.
2001. szept. 11.	New York-ban a Világkereskedelmi Központ (WTC), illetve Washingtonban a Pentagon és a Capitolium épülete ellen öngyilkos merénylők követtek el merényletet. Az eddigiekben teljesen szokatlan módszert alkalmaztak a terroristák - eltérített utasszállító repülőgépeket irányítottak az épületekre. A halottak és eltűntek száma ezrekben mérhető. Az USA - miután háborús támadásnak tekintette a merényletet - a terrorizmus elleni nemzetközi összefogásra szólít fel.