A Terrorizmus története

      

 

Terrorizmus – A szó hétköznapi értelmezésében és használatában közmegegyezés van, ám hivatalos, ill. általánosan elfogadott tudományos meghatározása nincs. A ma leginkább elterjedt nézet szerint a terrorizmus egyének vagy csoportok politikai indíttatású erőszaktétele valamely állam működésének megzavarása, megbénítása, ill. a fennálló hatalmi viszonyok megváltoztatása céljából. Egyes terrorista csoportok (Al-Kaida) egyenesen a világ hatalmi viszonyainak megváltoztatását akarják. A terrorizmus lényegi ismertetőjegye az a félelmet és rettegést keltő hatás, amelyet az ismétlődő és a tömegkommunikáció által nagy nyilvánosságot kapó erőszakos cselek­mények (robbantások, emberek válogatás nélküli megölése, emberrablások, repülőgép-eltérítések, szabotázsakciók, stb.) keltenek az adott ország, de akár az egész világ közvéleményében is. – A múlt század 70-es/80-as éveinek nagy európai terrorhullámaiért elsősorban a német Vörös Hadsereg Frakció, a francia Action Direct, az olasz Vörös Brigádok, valamint a baszk ETA és az ír IRA tehető felelőssé. Napjainkban főként az arab(palesztin)–izraeli szem­ben­állás és az ezzel összefüggő világpolitikai viszonyok talaján kialakult terrorizmus szedi a legtöbb áldozatot. Különböző terrorszervezetek (Hamas, Iszlám Dzsihad, Al-Aksza Mártírjai, Hizbollah) merényletek, köztük öngyilkos merényletek százait követték el az immár negyedik éve tartó Al-Aksza-intifada alatt.

A Terrorizmus rövid története Terrorizmus Nemzetbiztonsági Hivatal Ismertetése Terrorizmus a modern világban Uganda mészárosa: Idi Amin Dada
Amin Dada

Terror War Watch
Toni Gabric interjúja Noam Chomskyval

A terror globalizációja A terror éve Terrorizmus és emberi jogok Terrorizmus az EUban A terrorizmus színeváltozásai

 

Szabadságharcosok vagy terroristák?

Gergely Attila: A lelkiismereti terrorizmus A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatai A terrorizmus politikai és kriminológiai értelmezése Hakim Bey
Káosz: az ontológiai anarchizmus szórólapjai
  Kovács Gyula: A terrorizmus elleni küzdelem és az átalakuló haderő

Terroristák, terrorizmus, öngyilkos merényletek pszichiáterek

A terrorizmus mint rituális kommunikáció

Nato Review - Harc a terrorizmus ellen

A Sakál napja (film) - Wikipédia

Kiss Sándor–Simon Ákos: A terrorizmus hatása a biztonságtechnikára és a biztonságtechnikai mérnökképzésre Koszegvári Tibor: A katonai felderítés aktuális kérdései a terrorizmus elleni harcban
Ormos Mária: A háborúról és a terrorizmusról Pirityi Sándor: A terrorizmus manipulatív kezelésérol Tálas Péter: A terrorizmus elleni küzdelem néhány dilemmájáról      

 

RAF/ Red Army Faction, Rote Armee Fraktion

rafinfo.de - Die Webressource zur roten Armee Fraktion

Vörös Hadsereg Frakció - Wikipédia

Vörös Hadsereg Frakció – Rote-Armee-Fraktion, a 60-as évek végének nyugat-németországi radikális baloldali diákmozgalmaiból kinőtt terrorista-csoport, amelyet Andreas Baader és Ulrike Meinhof irányított. Neomarxista meggyőződésű tagjai a fejlett ipari országokban változatlannak látott kizsákmányolás miatt feljogosítva érezték magukat a fegyveres ellenállásra. Elképzelésük szerint az általuk gyakorolt terror előhívta volna az állami szervek túlzott reakcióját, aminek egyenes következménye lett volna a forradalmi helyzet kialakulása. A csoport tagjai palesztin katonai táborokban is kaptak kiképzést, anyagi és erkölcsi támogatást pedig a kelet-német titkosszolgálattól is. Nyugat-Németországban sorozatos rob­bantásokat kö­vet­tek el, gazdasági és állami vezetőket raboltak el és öltek meg, míg végül 1972-ben Baadert és Meinhofot 18 társával együtt letartóztatták. A foglyok szabadon bocsátásának kikényszerítéséért a csoport 1977-ben elrabolta Hans Martin Schleyert, a Munkaadók Szövetségének elnökét, akit a rendőrséggel folytatott 43 napi sikertelen tárgyalás után agyon is lőttek. Nem sokkal később – ugyancsak a foglyok szabadon engedéséért – palesztin terroristák Mogadishou-ba térítették a Lufthansa egyik gépét, de a német kommandósok kiszabadították az utasokat. Ezután – a hivatalos közlemé­nyek szerint – a börtönben levő terroristák közül többen öngyilkosságot követtek el. A Vörös Hadsereg Frakció 1998-ban formálisan feloszlatta magát

Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció, RAF)Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció, RAF)Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció, RAF)Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció, RAF)Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció, RAF)Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció, RAF)Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció, RAF)Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció, RAF)

RAF per RAF This is Baader-Meinhof Berlin, Kunst-Werke - RAF-kiállítás: terror és esztétikum
Szabadlábon az utolsó RAF-terrorista Rote Armee Fraktion - Documents Tamás Gáspár Miklós: RAF A Rote Armee Fraktion és a stammheimi per

 

RAF - SPIEGEL ONLINE - Nachrichten    

Vörös Brigádok/ Red Brigades, Brigate Rose

Vörös Brigádok – Brigate Rosse, olasz terrorista-csoport, amely a 60-as évek végén Renato Curcio vezetésével szerveződött a Trentói Egyetem szélső­baloldali köreiben. Tagjai lelkesedtek a forradalom eszméjéért, a parla­men­táris demokráciát csak álarcnak tartották, amely mögött zavarta­lanul folyik a kizsákmányolás és az elnyomás. Céljuk az állam meggyengítése és a prole­tár­forradalom kirobbantása volt. Ezt gyújtogatások, robbantások, ember­rablások, gyilkosságok útján akarták elérni. Aldo Moro volt minisz­terelnök, a baloldallal történelmi kiegyezést kereső kereszténydemokrata politikus 1978. március 16-i elrablásával majd megölésével politikai válságot idéztek elő. Ők a felelősek a bolognai pályaudvar felrobbantásáért is. Bár a csoport tagjait már a 70-es évek közepétől kezdték letartóztatni és elítélni, aktivitásuk a 80-as évek végéig tartott. A megszűntnek hitt szervezet napjainkban – 2003 őszén – ismét hallat magáról. Az olasz rendőrség a közelmúltban tartóztatott le hat embert, akit Massimo D'Antona kormányzati tisztviselő négy évvel ezelőtti, és Marco Biagi tanácsadó tavalyi megölésével vádol.

Fényes Ösvény - Wikipédia     Terrorizmus az Európai Unióban
Tamil Tigrisek Török-Kurd Konfliktus Vörös Brigádok Action directe - Wikipédia

 

IRA/ Irish Republican Army

IRA IRAIRA

   

A béke felé

Titkok az Ír Köztársasági Hadseregről

Változó IRA?

Terrorizmus és az írek

IRA és az ETA

Északír konfliktus

IRA

ETA/ Euskadi Ta Askatasuna

 

Tudományos munka az ETA történetéről

Oroszország/ Csecsenföld

Az orosz-csecsen konfliktus A titokzatos gáz Nagyorosz  dezinformáció Csecsen merényletek Hamasz módra
A nemzetközi terrorizmus és Oroszország A nemzetközi terrorizmus moszkvai megítélése – a csecsen válság Vörös pokol/ Összoroszországi Rendkívüli Bizottság  

 

Al Kaida/ muzulmán terrorizmus

 

Al-Kaida – iszlám terrorszervezet, amelyet a gazdag szaúd-arábiai vállal­ko­zó, Oszama Ben Laden hozott létre 1988-ban a Szovjetunió ellen Afganisz­tán­ban harcolt veteránokból. Feltételezések szerint »alvó ügynökei« révén a világ 50–60 országában is jelen lehet. A szélsőséges iszlám ideológia alapján álló Al-Kaida célja elsősorban az Egyesült Államok, de általában véve is a nyugati világ és Izrael, valamint a nyugatbarát iszlám országok meggyen­gí­tése, ill. megsemmisítése. Fennállása során több ezer terroristát képzett ki elsősorban afganisztáni táborokban. 1979-től maga Oszama Ben Laden is részt vett az afganisztáni harcokban és a CIA megbízásából a szovjetek elleni ellenállás szervezésében. Később hathatósan támogatta a tálibokat. Az amerikaiak afganisztáni beavatkozása óta tartózkodási helye ismeretlen. – Az Al-Kaidát az teszi különösen veszélyessé, hogy biztos anyagi hátterű, egy­mással laza összeköttetésben álló, meglehetősen önálló, nehezen fel­de­rít­hető szervezetekből áll. Számos nagyon súlyos merényletért teszik felelőssé. Ezek közé tartozik pl. a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni 1993-as robbantásos merénylet, az USA kenyai és tanzániai nagykö­vetségének 1998-as felrobbantása (225 halott, több száz sebesült), a Világ­kereskedelmi Köz­pont elleni repülőgépes támadás 2001. szeptember 11-én (több ezer halott, ill. sebesült), és feltételezések szerint az Al-Kaidának köze volt a 2004. már­cius 11-i madridi robbantás-sorozathoz is.

Szeptember 11 kronológiája

A négy repülőgép útja felszállástól a katasztrófáig

Szeptember 11 képei

Grafika szeptember 11ről

 

Civilizációk harca

Háború a terrorizmus ellen

Rijád: olajbőség és terrorizmus

A terrorizmus első nemzedéke

Kissinger: A terrorizmus új kihívása

A német hírszerzés és a muzulmán veszély

Európa a dzsihád

új háborús övezete

 

Próféciák

Wágner Péter: Biztonságpolitika és Terrorizmus

Merénylet a müncheni olimpián - Wikipédia

Az iszlám terrorizmus vallási gyökerei

Izraeli tússzabadítás

Katona Magda: A talibok és Pakisztán katonai

Kõszegvári Tibor A terrorizmus elleni harc katonai tapasztalatai Afganisztánban

Kemény János: Az al-Kaida mozgalom

Hezbollah

   

Abu Nidal organization (ANO)

al-Qa'ida (The Base)

 

FBI TOP10

 

 

Fehér terror

 

A Tanácsköztársaság bukása után az ország számára újabb vészterhes időszak következett. A hadsereg kötelékébe tartozó különítményesek megkezdték a forradalmi mozgalmakban részt vett emberek elszámoltatását, kezdetét vette a megtorlás. A különítményesek elsősorban a direktóriumi tagokra, kommunistákra, szociáldemokratákra, illetőleg a forradalmak alatt aktívan politizálókra csaptak le, legkegyetlenebbek a Héjjas Iván, Prónay Pál, Ostenburg-Moravek Gyula vezetése alatt álló csoportok voltak. A gyilkosságok, kivégzések sokszor a különítményesek által – politikai tevékenységüktől függetlenül – egységesen bűnösnek tekintett zsidókat is sújtották. Prónay Pál „büntetőexpedícióit” a bolsevizmus és a zsidóság ellen vezette. A tiszti különítményeket végül Teleki Pál miniszterelnök oszlatta fel, a fehérterror időszaka 1920-ban ért véget.

A fehérterror társadalmi hinterlandja

Szabó Miklós: A fegyverek kritikája Gyalázat | Se vörös, se fekete...! A Horthy-féle konszolidáció Matuska Szilveszter
Prónay Pál - Wikipédia Lajtabánság - Wikipédia Magyar Narancs: A Prónay ügy   A Fehérterror megitélése

Egyéb

Merényletek

Híres merényletek

Orwelli törvénymódosítás készül